~ 2.évad ~ 4. ~ Parton (part 2.) ~

Szép ívben estem bele a vízbe,David meg csak röhögött rajtam.Brutál vizesen (a vízben milyen lehet az ember?Áldom a logikámat...) mentem vissza hozzá,hogy segítsen.
-Nem röhög,együttérez!-mondtam neki,amikor már egy jó ideje rázkódott.
-Oké,oké.-húzta ki magát.-Gyere mellettem a deszkával,és megfoglak,ha le akarsz esni.Jó lesz úgy?
-Persze.-bólintottam.
Egyszerre ugrottunk rá a deszkáinkra,és nem sokkal később már a hullámokat szeltük.Csak kétszer akartam leesni,és a végére eléggé belejöttem a dologba.Csak az az egy baj volt,hogy egyre nagyobb hullámok jöttek felénk,én pedig kissé megijedtem.Nem kell mondani,hogy nem egyensúlyoztam tovább,hanem csak álltam rajta.Vagyis álltam volna,mert egyből belezúgtam a vízbe,és mivel David próbált megfogni,őt is magammal rántottam.Lesüllyedtünk a víz alá,de mivel még mindig pánikoltam,a srác kezét szorongattam.Mikor leértünk alulra,David felrúgott minket a felszínre.Amikor felértünk,megkapaszkodtunk a deszkánkba.
-Te nagyon béna vagy.-nevetett folyamatosan a fiú.
Még mindig ölelte a derekamat,én pedig egy picit elpirultam.Felpillantottam rá,ő pedig belenézett a szemembe.
-Szép szemed van.-jegyezte meg.
-Köszönöm.-feleltem.
Egyre közelebb hajolt hozzám,én meg behunytam a szemem.
-Na mi az srácok?Ennyire bénán megy Nicole-nak?-kérdezte BJ.
Megráztam a fejem és felnéztem.
-Csak leestem és David-et is magammal rántottam.-lángolt a fejem.-De most egy picit pihenek szerintem,mert elfáradtam.-másztam vissza a deszkára.
Amilyen gyorsan csak tudtam mentem ki a partra,mert egy picit gondolkodnom kellett.Minden kis szaron.
-Na?-nézett rám Adie a napszemüvege mögül.-Hogy megy?
-Egész jól.-vágtam rá,majd leültem mellé.-Mennyi az idő?-néztem rá.
-Negyed 6.Nemsokára megyünk haza,és David se alszik már nálunk.Megy haza,de szerintem még azelőtt átjön egyszer,mielőtt még elutazna Ausztráliába.
-Miért megy oda?
-Vannak ott ismerősei.Hozzájuk megy,bár elég öregek.Az egyikük valamilyen ágon a rokona.Egyébként találkoztunk már velük,tényleg nagyon jó arcok.-felelte.
-Értem.-mosolyogtam.
-Egyébként miért érdekel?-vigyorgott.
-Mert nem tudom,hogy mi van.Nem is ismerem a srácot.
-Beszélgess vele.
-Nem csípem.
-Mégis hagytad volna,hogy megcsókoljon.
-Leblokkoltam.-vágtam rá kapásból.
-Aha.Láttam,ahogy nézel rá.Meg mikor megdicséri valamidet,ami nem mellesleg sokszor előfordul,mindig elpirulsz.Azt hiszed senkinek nem tűnt fel?
-Mi?
-Az,hogy tetszik neked!-vezetett rám.
-Nem is igaz!-vágtam rá talán túl gyorsan is.-Na jó...Talán egy picit...-ismertem be.
-Nem baj az!Én is így voltam Billie-vel.Aztán megszoktam minden hülyeségét,és már semmi olyan nem volt,ami miatt elpirultam volna.
-Értem.Aranyosak vagytok együtt amúgy.Szerencsés vagy,hogy ilyen férjed van.Sokan nem találnak rá sosem az igazira,vagy,hogy hívják.Én igazából nem kerestem volna pasit magamnak,de hát úgymond találtatok olyat,aki tetszik nekem.
-Hú.Ezt elmondhatnád neki is.-biccentett a srác felé.-De menj,nem akarlak feltartani.Mert nem biztos,hogy sokszor fogtok találkozni,ha elmegy.
-Jó,jó megyek.-álltam fel mellőle.-Köszi.
-Alap.-vonta meg a vállát.-Jó szörfözést.
-Meglesz.-vigyorogtam rá.
Elindultam a parton ülő srác felé,aki eléggé belemerült a gondolataiba,és mikor mellé értem összerezzent.Elmosolyodott,és rám szegezte a tekintetét,és azzal a gyönyörű kék szemével,
fürkészte az arcomat.Legalább 5 percig ültünk így,végül én törtem meg a csendet.
-Szörf?-tettem fel a kérdést,bár kicsit cikinek éreztem,hogy pont ezt kérdeztem.Mivel,hogy nekem nem tetszik még annyira.Túl sokat esek.
-Menjünk.-állt fel,majd felhúzott engem is.Együtt futottunk bele a vízbe,majd mikor én borultam magammal húztam Őt is.-Szerencsétlen.-ingatta meg a fejét.
-Kedves.-álltam fel.-De...akkor nyomjuk a deszkát.
-Jó.-emelte fel a sajátját.-De most,ha esel ne húzz magaddal.
-Megpróbálom.-mondtam.-De nem ígérek semmit.
Egész jól megtanultam szörfölni,és meg is tetszett.Nem gondoltam volna,hogy ilyen jó,de szerencsére kipróbáltam.
7 óra környékén értünk haza,David pedig egyből ment is.Elköszöntünk tőle,majd mindenki húzott a fürdőbe.(Persze nem egyszerre...)
10-kor már mindenki hulla fáradtan dobtuk be magunkat az ágyba,és természetesen mindenki el is aludt.

~ 2.évad ~ 3. ~ Parton (part 1.) ~

Korgó hassal ébredtem,de felállni nem tudtam David miatt.Álmában szorosan magához húzott és csak sokadszorra sikerült kimásznom a kezei közül.Csendben kiosontam a konyhába,ahol Brittney ült egymagában.
-Jó reggelt!-köszöntem,majd a hűtőhöz léptem.
-Neked is.-mosolygott rám.-Kényelmesen aludtál?Ha érted mire gondolok...
-Haha,nagyon vicces.Egyébként fáj a bordám a földön fekvéstől.
-Nekem is.-felelte.-De már hozzá szoktam mellettük.Tudod nincs olyan hónap,hogy ne kéne így aludnom.Na nem mintha baj lenne,bírom azokat a bulikat.
-Elhiszem.Mellettük nem lehet unatkozni.-néztem rá a három alvó kisgyerekre.Brix-re,Ruby-ra és Mike-ra.
-Két kicsi és egy nagy gyerek.-bólintott.-Szerintem csinálj valamit a hajaddal,mert nem éppen a legjobb perceit éli.
-Az lehet.20 perc és jövök.-mondtam,majd felfutottam,hogy elvégezzem a reggeli teendőimet.
Mikor a fürdőben kész lettem,egy szál törölközőben átcsattogtam a szobámba,hogy felöltözzek.Mivel Berkeley-ben meleg van ilyenkor,felvettem egy farmer rövid gatyát,egy fekete- zöld kockás inget és egy fekete Converse-t.
Amint végeztem futottam le a lépcsőn,hogy minél többet röhöghessek velük.Nem tévedtem,már mindenki fent volt,csak rám vártak.
-Gyere,itt van kávé!-nyújtott felém egy poharat David.
-Köszönöm.-motyogtam,és lesütöttem a szemem.
-Mit csinálunk ma?-kérdezte Joey,de a választ nem hallottam,mert egy picikét elbambultam.
-Hallod,Nicole?Benne vagy?
-Miben?-kaptam fel a fejem.
-Lemegyünk a partra.Tudod szörfözni.
-Én nem tudok szörfözni.-nevettem fel.
-Megtanítalak.-vágta rá David.
-Köszi.-mosolyogtam rá.-Akkor igen.Menjünk.
-Mindenki vegyen fürdőruhát,és indulhatunk is!-vezényelt Billie.
Felszaladtam a szobámba,hogy felvegyem a fürdőruhám (természetesen fekete),majd visszavettem rá a ruháimat.
-Mehetünk!-érkeztem meg utolsóként,amit már mindenki megszokott.
-Ki megy David-del?-tette fel a költői kérdést BJ.
-Ti hárman,mert bírjátok az agymenését.És Nicole,mert bírja mind a négyőtök agymenését.-osztott be minket Brittney.-Jó lesz?
-Nekem mindegy.-feleltem.
-Akkor megyünk így.-vigyorodott el David.-Na,induljunk.
Beszálltunk a kocsiba (én az anyósülésre,a többiek hátra),és indulhattunk is.
Körülbelül 10 perc múlva értünk ki a partra,ahol a fiúk rögtön megrohanták a vizet.Persze a szörfdeszkáikkal.Ledobtam magamról a felesleges ruhákat,és David felé indultam.Közben meg valahol megszólalt a Tankcsapdától a Azt mondom állj!,én me elkezdtem énekelni.Mondjuk nem értettem,hogy miért szól Amerikában egy magyar zenekar.Aztán leesett.Ez a csengőhangom!
Visszafutottam a cuccaimhoz,hogy felvegyem a telefont.Reni hívott én pedig mosolyogva fogadtam a hívását.
-Szia!-köszöntem.-Miért hívsz?
-Szia!Csak azért,mert ugye tudod,hogy nemsokára megszületik a gyerek,és utána lesz egy buli.Majd ha kijöttem a kórházból.
-Oké.Mikor?
-Azért majd hívlak.De mi ez a cikk az újságban?-kérdezte.
-Melyik?-húztam össze a szemem.
-Hogy szakítottatok Patrick-kel.Meg,hogy Billie Joe-nál vagy.
-Igaz mind a kettő.De mennem kell,David már vár.
-Az ki?
-BJ-ék egyik haverja.Lent vagyunk a parton,és megtanít szörfözni.Mert egyedül vagyok,aki nem tud.Még Brittney is nagyban tolja.-nézem a vízre.
-Ó.Akkor szia.
-Szia.-nevettem fel,majd kinyomtam.-Megyek már!-kiáltottam oda a srácnak,aki már egy ideje engem bámult.
A csengőhangomat énekelgetve sétáltam oda hozzá,hogy végre megtanuljak szörfölni,és ne nézzen mindenki bénának.
-Jó a hangod.-jegyezte meg,mire elpirultam.
-Öhm...köszi.-mosolyogtam rá.
-Egyébként milyen nyelven volt,mert...nem értek belőle egy szót sem.
-Magyarul.Tankcsapdától az Azt mondom állj!Tudod ők egy magyar rockzenekar,nagyon jó zenéjük van.
-Honnan tudsz magyarul?
-Az unokatesóm magyar.Sokáig nem tudtunk beszélni egymással,inkább csak mutogatással értettük meg egymást.Aztán megtanultam magyarul,hogy tudjunk beszélni.
-Értem.Nagyon jól megy.
-Köszi.De nem olyan nehéz,próbáld meg.
-Inkább nem.Szerintem bonyolult.A magyarokat se értem,meg a németeket sem.Nem vagyok jó a nyelvekből.-vonta meg a vállát lazán.
-Értem.Na,taníts mester.-vigyorogtam rá.
-Oké.Feküdj rá a deszkára,és evezz a kezeddel,majd amikor jön egy nagy hullám,vagy kellően begyorsultál állj fel és egyensúlyozz.Érted?
-Aha.Várj!Mi van?-értetlenkedtem.
-Megmutatom.-pattant fel a deszkájára,és bemutatta,hogy mit kéne csinálnom.
Nem tudtam levenni a szemem róla,annyira jól csinálta.Kurva jól.Úgy szelte a hullámokat,hogy öröm volt nézni,majd egy öt perc múlva visszatért hozzám.
-Na?
-Baromi nehéznek tűnik.-ingattam meg a fejem.-De azért megpróbálom.
Felfeküdtem a deszkára,és elkezdtem evezni a kezemmel.Ezzel minden rendben volt,de a felállás nem sikerült valami fényesen...

~ 2.évad ~ 2. ~ Ismerkedés ~

-Imádlak Patrick!-ugrott a nyakába Anne.-Hova megyünk most?
-Angliába.-felelte az énekes.-Nem szeretem azt a helyet,ott lakott Nicole.
-A volt csajod?
-Igen.
-Elhiheted nekem,jó,hogy elment,nem érdemelt meg téged.És.hogy nézett ki!Olyan csúnya volt,mint a bűn.
-Hé!-pattant fel a banda többi tagja a kanapéról.
-Ha szidni akarjátok,ne előttünk tegyétek!Ha Patrick meg egyetért veled,akkor ő nem érdemelte meg Nicole-t!-kelt a lány védelmére Andy.-Szomorúak vagyunk,hogy elment tőlünk,és dühösek azért,mert egy ilyen ribanc,mint te és egy olyan hülye fasz,mint ő!Mert igen,te ribanc van,és Patrick most egy nagy fasz!Belegondoltál már abba,hogy hogyan érezheti magát Nicole?!-az utolsó szavait már Patrick-hez intézte.
-Leszarom!Anne pedig nem ribanc,és ha mindegyikőtök ezt gondolja,akkor vége a bandának meg az egész turnénak!És te vagy fasz Andy,nem én!Gyere Anne,elmegyünk.
-Mozog a busz,te gyökér!-röhögte ki Andy.
-Nem tűnik fel,hogy csak kihasznál?Csórja a pénzed,és ha nem kell neki több,kidob!Te meg majd sírhatsz,és megint olyan faszságokat fogsz kitalálni,mint amikor Nicole elment!De legalább nem kell kibírnia téged!
-Tudod mit,Pete?Meagan a ribanc,nem pedig Anne!Nicole meg még nagyobb,szóval...
-Engem ne keverj bele!-ugrott fel Meagan,és adott egy pofont az énekesnek,meg egyet a csajának is.-Mindenki örülne,ha elhúznátok innen,mert a ribancod miatt teljesen elviselhetetlen vagy!Egyfolytában csak egymáson lógtok,röhögtök,és azóta a többiek teljesen le vannak szarva!Itt van ez-mutatott Anne-ra-aki minden idődet,pénzedet és eszedet elveszi!És ritkán mondok ilyet emberekről,ezt te is nagyon jól tudod!Arra van az ajtó,lehet menni!
-De...oké,megyünk is!-ordította Patrick,és kiugrottak a buszból.

*Nicole szemszöge*

A telefonom csörgésére ébredtem,amit már megszoktam,viszont most nem Patrick hívott.Hanem Meagan.Felkaptam a mobilt az éjjeliszekrényről,és fogadtam a hívását.

-Ezt nem fogod elhinni!-dühöngött.-Gyere fel Skype-ra,20 perc múlva!-mondta és letette.

-Oké...-motyogtam már csak magamnak,és elmentem letusolni,felöltözni,megfésülködni,fogat mosni,meg minden szart megcsinálni.

Pontosan 19 perc múlva már a gép előtt ülve vártam Meagan hívását,aki pontosan hívott is.

-Szia.-köszöntem.

-Hali!Srácok,gyertek!

-Itt vagyunk.-néztek bele a kamerába,és láttam,hogy mindegyikük dühös.És talán egy kicsit idegesek is voltak.

-Mi történt veled?-nézett végig rajtam Andy.

-Punkosítottam magam.-feleltem.-Na,de mondjátok már,hogy mi történt!Még jönni fog valamilyen David is...fél óra múlva! -Az ki? -Fogalmam sincs.Na,de mondjátok már.
-Patrick tudod mit csinált?!Meg az a ribanc csaja?!
-Nem,mit?
-Lecsúnyáztak,leribancoztak,minket lefaszoztak,Meagan-t is leribancozták,és elhúztak a turnéról!Nincs énekesünk!Lelépett ez a nyomorult...-foglalta össze Pete.-Teljesen elvette az eszét a csaj!Nem tűnik fel neki,hogy csak kihasználja!Á,dehogy!És még mi vagyunk a rosszak érted?!Sírva fog könyörögni,hogy bocsássunk meg neki!Ha egyszer rájön,hogy átvágták!És pár nap múlva úgy is szakít vele a csaj,ez biztos!
-Hát...megérdemelné,hogy egy jó ideig ne bocsássatok meg neki,szóval...de akkor meg nem lenne turné.
-Ja.
-És Andy...Beszéltél Renivel?
-Minden nap.Ez a 8. hónapja.Nem sokára apa leszek.-nézett rám ijedten.-Úristen...
-Nem olyan rossz az,nyugi.-nyugtatta Pete.-Hacsak nem hordod a nyakadban,mert az egy idő után kurvára fájni fog.Azt hittem,hogy le kell amputálni a fejem!
-Szép is lenne.-jegyeztem meg.Ekkor kinyílt az ajtóm.
-Nicole!Itt van David.-mondta.-Öhm...sziasztok.Gyere le,amint tudsz.
-Oksi.Maximum öt perc és lemegyek.
-Jó.
-Mennem kell.Sziasztok.-köszöntem el.-Ne dőljetek be Patrick-nek,ha könyörög.
-Oké,szia!-válaszolták egyszerre.
Kijelentkeztem Skype-ról,és mielőtt lementem volna,még egyszer belenéztem a tükörbe.Fekete ing,fekete gatyával,szegecses övvel és karkötővel,ja és a piros nyakkendőt se hagyjuk ki.Kihúzott szemek,feketére kilakkozott köröm,félig kilátszó tetkó.Olyan punkos.Punk lettem.Rock'n'Roll! Lesiettem a lépcsőn,majd mikor leértem egyből elnevettem magam.Egy 30 év körüli srác,nyomta le éppen a földre a jelen lévő Trét,aki teli torokból visított.A többiek pedig csak röhögtek rajtuk. David-ről annyit tudtam első látásra megállapítani,hogy rocker,de nem az az igénytelen fajta.Nagyon izmos,nem mellesleg nem néz ki rosszul.Kifejezetten helyes.
Mikor odaértem közéjük,David rögtön odajött hozzám.
-Szia,David Parker vagyok.-nyújtott kezet.
-Szia,Nicole Johnson.
-Szép neved van.-bókolt.-És a hajad is jó.
-Köszi.-pirultam el.-Tetszik a tetkód.-mutattam rá egy fülhallgatós koponyára.
-Van több is.-vonta meg a vállát.-A tiéd se rossz egyébként.
-Tegnap csináltattam.Tré támadni készül.-figyelmeztettem,mire megfordította a dobos pedig visszaiszkolt a többiekhez.
-Nem is mondta Billie,hogy punk vagy.
-Hát igazából tegnap lettem felismerhetően az,viszont már előtte is punk lettem volna,ha egy bizonyos Patrick Stump nem beszél le róla.
-Te voltál a csaja?Akkor téged szólt le az újságban!Nem értem.
-Én sem.Csak azt tudom,hogy otthagyta a bandát pár napra,addig amíg a ribanca nem szakít vele.Vagyis ezt így nem mondta ki,de a srácok ezt mondták.
-Értem.Gondolom akkor most nincs is pasid.
-Nincs.-ráztam meg a fejem.-De nem is akarok még egy ideig.Főleg nem olyat,mint amilyen Stump volt.Most már van értelme a csuklómon lévő feliratnak.
-Mi az?-érdeklődött,miközben leültünk a földre.
-Az egyiken Fuck you,a másikon Patrick Stump felirat.
-Durva.
-Az.-értettem vele egyet.
Az este további részében sokat beszélgettünk.Meg persze röhögtem azon,ahogy szadizza Trét. Egyébként nem gondoltam volna David-ről,hogy ilyen.Okos,vicces,bármilyen hülyeségben benne van,tud gitározni és dobolni,nem mellesleg nagyon jó hangja van.És persze őrült.
Hajnali 6 körül gondolta azt mindenki,hogy nem bírja tovább,és ott dőltünk ki,ahol voltunk.

~ 2.évad ~ 1. ~ A változás ~

A címlapon Patrick mosolygott,mögötte a srácok és Meagan állt komoly arccal,és lenézően,mellette pedig egy csaj állt.Egy puszit nyomott az énekes arcára,aki átkarolta a derekát.A kép felett pedig egy felirat állt: "Előbb az öngyilkosság kísérlet utána pedig egy új csaj.Patrick Stump gyorsan túllépett."
Alatta egy másik kép,amin én voltam Billie Joe-val.A felirat itt sem tetszett: "Miután szakítottak Nicole Johnson Billie Joe Armstrong-hoz költözött.El akarja csábítani ezt az énekest is?"
Odalapoztam a Patrick-ről készült cikkhez és olvasni kezdtem.
"Csak a napokban tidtuk meg,hogy Patrick Stump és Nicole Johnson szakítottak.Nem tudni,miért,sem azt,hogy ki szakított kivel.Patrick pár héttel ezelőtt öngyilkossági kísérletet hajtott végre,de szerencsére a többi bandatag megakadályozta ebben.
-Igen,tényleg meg akartam ölni magam,de a többiek az kísérlet előtt pár perccel rávettek,hogy ne csináljak semmilyen hülyeséget a szakítás miatt.Miután felfogatták velem,hogy Nicole nem ér ennyit,amiért itt hagyott,inkább hagytam az egészet,addig,amíg nem találkoztam Anne-val.Ő a tökéletes nő számomra,soha nem engedem el magam mellől.-nyilatkozta az énekes.A banda szépfiúját is megkérdeztük a dologról,de ő nem ugyanazt mondta mint Stump.
-Patrick tényleg meg akarta ölni magát,és ezt mi meg is akadályoztuk,viszont a többi része nem igaz.Nem mondtunk neki semmi olyat,hogy Nicole nem ér ennyit,vagy legalább is én nem,csak annyit mondtunk,hogy lépjen túl,mert bizonyára volt oka Nicole-nak.És Anne közel sem tökéletes,csak kihasználja.Szerintünk.-felelt Pete a kérdésünkre.-Anne velünk szemben nagyon ellenséges,csak ezt Pat előtt nem mutatja ki,csak azt,hogy "szereti".
Melyik állítás igaz?Patrick mond igazat,és Pete csak szépíteni akarja?Vagy Pete mond igazat,Patrick pedig nem lát a bánattól?Sokan az elsőre tippelnek,azonban ez nem biztos..."
A másik pedig ez volt: "Nicole Johnson,Patrick Stump volt barátnője a szakítás után Billy Joe Armstrong-ra...-itt megálltam.
-Billie!Rosszul írták a nevedet!-mutattam a sorra.
-A szemetek...-morgolódott.-Elrontják egy ilyen fontos személy nevét?Hogy tehetik?!
-Nyugi!-nevettem fel könnyes szemekkel és mintha csak erre várt volna,odalépett hozzám és átölelt.
-Már kidühöngtem magam.-kuncogott.-Egy jó ideje...De figyelj!A riporter egy mocskos állatfajta,minden hülyeséget összeírnak.Most nézd meg!Nem akarsz te lenyúlni senkit senkitől!
-Hát...de.-vallottam be,mire vágott egy nem értelek,most akkor mi van??? fejet.-A kart Joey-tól.-nyugtattam meg.
-Ó!Ja,jó.-mondta,én pedig újra belemerültem a cikkbe.
"...hajt,aki semmi képpen nem akarja itt hagyni feleségét Adrienne-t,aki nem is tudja,hogy mi zajlik körülötte.A fiait már az ujjai közé csavarta,ám ez nem jelent semmit.Billie Joe ettől függetlenül nem fog egyhamar megtörni.Kemény fából faragták a srácot,de ez Nicole-t cseppet sem zavarja."
-A rohadt állatok!-csaptam le az újságot az asztalra.-Adrienne nagyon kedves,meg miért akarnálak pont téged,pont tőle lenyúlni?!Ez hülyeség!Jó haverom vagy,de ez nem jelenti azt,hogy beléd is vagyok zúgva!-kiáltottam.-Pár óra és jövök!Sziasztok!-ugrottam fel,és elspuriztam az ajtó felé.
-Kabát!
-Nem kell!-válaszoltam,majd felkaptam a táskámat,és elindultam.
És hogy hova mentem?Sok helyre.Először elmentem a fodrászhoz,hogy megcsinálja a hajam olyanra,amilyenre egyszer már be volt festve,azaz fekete-zöldre,majd miután végeztem,mentem egy tetováló szalonba,hogy varrassak a vállamra egy lángoló koponyát.

(ilyen tetkót csináltatott,egy lángoló koponya)








 Nagyon jól néz ki egyébként!Fájdalmas volt megcsináltatni,de kibírtam valahogy.A szúrások olyanok voltak,mintha tűt böködnének belém (mondjuk azt is csinálták,de mindegy),összeszorított fogakkal tűrtem a fájdalmat.Én már csak ilyen kemény vagyok.Erő,izom tejet iszom.
Mikor kész lett,azt mondta,hogy egy ideig pihentessem a kezemet,és kérdezte,hogy rocker vagyok-e.A válaszom az igen lett...
Amilyen gyorsan csak tudtam,húztam be egy rockerboltba,hogy összeszedjem azokat a cuccokat, amiket mindig is akartam.Csak Patrick szerint nem állna jól nekem ez a rocker,punker stílus,ezért nem szereztem be ezeket a cuccokat.Szegecses öv,szegecses karkötő,fekete ing,zenekaros pólók pulcsik,és mehettem is át,a New Yorker-be.
Kerestem pár fekete gatyát,meg szakítottat,egy fekete inget,és kerestem több ilyen ruhaboltot is.
Összesen 5 órát voltam el otthonról,vagy nem is tudom,hogyan hívjam Billie-ék házát.Ideiglenes otthon.Rock'n'Roll!Na mindegy.
Fáradtan léptem be a házba,mire Billie felnézett a telefonjából.Érdeklődve felállt,és megkopogtatta a fejemet.
-Hahó,Nicole!Ott vagy?-tette fel a kérdését,mire felnevettem.
-Előtted személyesen,és igazin.
-Ezt,hogy érted?
-Mindig is hajlottam a rockerség felé,csak Patrick lebeszélt róla.Vagyis inkább a punkok felé húzott a szívem.Tudod...szeretek kitűnni a tömegből,és már egy ideje gondolkozom,hogy punk legyek-e vagy ne.De az lettem.Nézd,van tetkóm is!
-Mutasd!-csillant fel BJ szeme,mire megmutattam neki.-Tök jól néz ki!
-Köszi.
-Meg amúgy a hajad is jó lett.
-Köszi.
-Szia Nicole.-lépett be Joey.-Jó a hajad meg a tetkód.Végül mégis punk lettél?
-Ja.
-Sejtettem.-nevetett fel.-Na mindegy,mutasd a ruhákat!
Kivettem a zacskóból a ruhákat,amiket vettem,és megmutattam neki.Egy zöld-fekete kockás ing,egy piros-fekete kockás ing,egy piros gatya,egy zöld gatya,egy fekete ing,egy fekete gatya,egy zöld ing,egy piros ing,egy fekete Converse,egy piros Converse,egy zöld Converse és még sorolhatnám.Rengeteg ruhát vettem,még hátlapot is a telefonomra.Egy zöld-fekete kockásat,egy piros-fekete kockásat,és egy sima feketét.Ja plusz még rendelek a netről egy Tancsapdás pólót,hogy ne csak Amerikai zenekaros legyen.Hanem magyar is. :) Egyébként ismerem a srácokat.
-Megyek alszom egy kicsit.-mondtam.
-Majd szólok,ha megjött David.-szólt utánam,Joey,és a ruhákkal együtt felmentem a szobába.Gyorsan elaludtam,de nem sok időre...

~ 2.évad ~ Prológus ~

Nem lett valami hosszú rész,de szerintem prológusnak pont megfelel.A többi rész hosszabb lesz,de remélem elnyerte a tetszéseteket!
+ van egy új blogom: http://thegrenmastory.blogspot.hu/

By: BJ72

Jó pár hét eltelt már azóta,hogy eljöttem a srácoktól,de még csak picit voltam jobban.Eléggé megkedveltem a srácokat,amikor csak tudtam velük voltam,meg soha nem akartak egyedül hagyni a gondolataimmal.Meg csomószor GTA V.-öztem.Komolyan,a legjobb játék,amit csak el tudok képzelni!Na mindegy.
-Hallod Nicole,megnézed a koncertet?-fordult felém Joey.
-Gilman?-kérdeztem vissza,mire bólintott.-Aha.Alap.
-Nekem is ott kell lennem.Nem engedik,hogy maradjak.Vajon miért?-gondolozott el Max,a banda énekese,mire mindenki felröhögött.
-Te életművész.-veregettem vállba,de mivel még mindig értetlenül nézett (látszik,hog mikor poénból és mikor nem,most éppen komolyan gondolta a kérdést),én megráztam a fejem.-Mert te vagy az egyik énekes és az egyik gitáros!
-Látod?Én csak az egyik vagyok!-duzzogott.-Joey-ból csak egy van!
-Hát igen-veregette meg a mellkasát-belőlem csak egy van.
-Nem igaz.Ott van Jake,és Tré.
-Basztad!-kiáltott fel Max,és lepacsizott velem.-Belőled is több van.
-Gonoszak vagytok!-fordult vissza a tévé felé,de ezelőtt kikapta a kart a kezemből.
-Na add vissza!-kezdtem el nyafogni neki.-Ne legyél már szemét!Belőled csak egy van!-vetettem be a biztos módszert,mire a kezembe nyomta.-Plusz-mínusz 2-3...-tettem hozzá.
-Rohadj meg.-állt fel és kiment rágyújtani.Mi meg összemosolyogtunk Max-szel.
-Persze amikor ő szívja a vérünket!-nevettem fel.-Akkor más a helyzet.
-Az tuti.-mondta,majd ledobta magát mellém a padlóra.-Szarul csinálod.-vette ki a kezemből és megmutatta,hogy hogyan vezessem a kocsit.-Így kell ezt.
-Profi vagy.-dicsértem meg.
-Gyakorlat teszi a mestert.-veregette meg a vállam.
-Ja,gyakorlat tesz engem.-jött vissza a dobos.
-Én meg dobok egy sárgát.-lökte fel magát Max.
-Nem gondoltam volna,hogy ilyen jó arcok a haverjaid.-jegyeztem meg.
-Csak jó arcokkal haverkodom.Ilyen vagy te is.-vigyorgott rám.
-Hát...köszi.Mi kéne?
-Segítség.Tudod van Gloria...nekem tetszik,de szerintem engem észre sem vesz.-kezdte.-Tudnál segíteni,hogy hogyan hívjam el randira?
-Hol találkoztál vele?
-Először a Gilman-ban,de már a suliban is.
-Megvan a száma?
-Meg.
-Hívd fel,és kérdezd meg tőle,hogy nincs kedve-e elmenni veled valahová.Vagy megvárhatod,amíg következőre találkoztok.
-Gloria?-jött vissza Max.-Mondom hívd fel.Csak ne hajtsd mindig.Légyszi.
-Oké felhívom.-kapta fel a telefonját a földről,és megkereste a számát.
-Szia Gloria,Joey vagyok.Csak azt szerettem volna kérdezni,hogy nincs-e kedved eljönni velem valahova.Mondjuk moziba.Jó,akkor 8-ra ott leszek érted.Szia!
-Na?-sürgettem,mert igazán kíváncsi voltam arra,hogy mit mondott.
-Azt mondta szívesen eljön velem valamerre.Pontosabban moziba.
-Na látod!Mondtam én!-bokszoltam bele a vállába.
-Jó,na!-nevetett fel.-Tudom.
Ekkor Billie Joe lépett be az ajtón,és felakasztotta a kabátját.Komoly arccal nézett körbe,kereste a tekintetem.
-Ezt most láttam.Gondoltam érdekelne.-dobott le elém egy magazint vagy mit.
-Mi a...-néztem rá a címlapra.
-Ja és holnap jönni fog David...
-Az ki?-kérdeztem a könnyeimmel küszködve.
-Egy 30 éves srác,elég jó arc.Nincs semmi baj,egy hülye.-nyugtatgatott,de nem sok sikerrel.-Ennyit érdemel.Szard le nagy ívből és kész.

/Epilógus/

A koncerten nem is találkoztunk Billie-ékkel,és utána sem.Furcsáltam is,de nem tudtam rá gondolni.Csak azon járt az agyam,hogy ma éjszaka megyek el Tőlük,és valószínű nem fogom őket többször látni.Maximum az újságokban.
Az ágyban forgolódtam,és vártam,hogy végre elaludjanak a srácok.Előre megírtam a cetlit,amit kirakok nekik,szóval majd csak le kell raknom valahova.Legalább 20 perce feküdtem ébren,mikor rászántam magam és lecipeltem a cuccaimat az ajtóhoz.Szomorúan néztem vissza a lépcsőre,és vártam,hogy jöjjön valaki,és megállítson,de mindenki aludt tovább.Leraktam a papírt,és már nyitottam az ajtót,amikor valaki visszahúzott.
-Azt hittem szólsz,ha elmész...-mosolygott Andy,de láttam rajta,hogy szomorú.
-Nem akartalak felkelteni.
-Nem aludtam.-mondta.-Vártam,hogy mikor mész.Tudod,elköszönni.
-Most.Szia Andy.-köszöntem.
-Csak így lelépsz?-szólalt meg,én pedig visszaléptem elé.Tudtam mit akar,de...nem.Nem csinálom meg.
-Bocsi Andy.Szia.
-Szia.-intett,mire kiléptem az ajtón.Ennyi volt velük az életem...
Lehajtott fejjel mentem Berkeley utcáin,az arcomon pedig folytak le a könnyeim.Körbe-körbenéztem,és reméltem,hogy meglátom BJ-ék házát,vagy a Gilman-t,de egyik sem talált.Mert az énekes talált meg engem.
-Hát te?-mosolygott rám a napszemüveg (???) mögül,de mikor meglátta az arcomat,elkomolyodott.-Mi történt?
-Se...semmi.-motyogtam.-Alhatnék ma nálad?
-Ameddig csak akarsz.-jelentette ki.-Gyere,menjünk.Útközben pedig mindent elmesélsz.
-Oké.-mondtam,és részletesen elmondtam neki mindent,amit csak lehetett.Közben meg is érkeztünk,ő pedig felkísért a vendégszobába.Úgy ahogy voltam belefeküdtem az ágyba,és semmi más nem érdekelt az alváson kívül...
*Patrick szemszöge*
-Srácok,hahó!-ordította Pete,ahogy csak bírta.-Elment...-a hangja szomorúan csengett,de senki nem értette,hogy miről van szó.
-Ki?-kérdezte Andy.Én ilyenkor már tudtam a választ a kérdésére...
-Nicole...-motyogtam összetörten,és lehunytam a szemem.-Nem hiszem el.Nicole elment...De miért?
-Nem tudom.-felelte Pete.-De itt a levél.-nyomott a kezembe,egy papídarabot,amin ez állt: "Kedves FOB!Sajnálom,hogy elmentem,de meg kellett tennem.Nem is jövök vissza...szerintem...és légyszi ne keressetek!Nekem is nehéz,de ha tudom,hogy kerestek még rosszabbul leszek...És most külön-külön is mondok valamit nektek:
Pete:Legyél boldog Meagan-nel sokáig,remélem nem fogtok szakítani,mert tényleg nagyon jól mutattok együtt,jobban összeilletek mint ahogy azt Ashlee-vel gondolták.Hiányzni fogsz,és a hülyeségeid is,ez biztos. :')
Andy:Köszönök mindent,a bátorítást,és hogy nem mondtál a srácoknak semmit.Sokat jelentett,mert megakadályoztak volna,és ha meg akarnak verni miatta,csak mond azt,hogy nem a te hibád volt,mert én vettelek rá.És ez igaz is. :')
Joe:az elején nagyon sokat segítettél nekem.Nagyon köszönöm!Viszont növeszd vissza a hajadat,mert nagyon hülyén nézel ki!Na,és valaki ezt is elmondta végre neked! :')
Meagan:Sajnálom,hogy elmentem.Igaz,hogy nem ismersz annyira,mint a srácok,de az elmúlt napokban elég jól megismertük egymást.Maradj sokáig Pete-tel-hogy végre ez a hülye gyerek is boldog legyen! :')
És végül Patrick:Szeretlek!Nem miattad mentem el,más miatt.Soha nem foglak elfelejteni,és keress magadnak egy új csajt,akivel boldog leszel!Úgyis tudni fogom,hogy mi történik veletek,mert az újságokban benne lesztek.Ne keress meg!Szeretlek Patrick! :')
Még egyszer:nagyon fogtok hiányozni,de...de nem tudtam mit tenni.Megpróbálok túllépni rajtatok,de nem ígérhetek semmit.Sziasztok!
Nicole xx
U.i.:Ne bántsátok magatokat!Az nekem fájna.És elég ha csak ennyitől fáj a szívem...
Amint végigolvastam,elkezdtem sírni,nem hittem el,hog csak úgy itthagyott.Vagy igen?Nicole csak azt akarta,hog szenvedjek miatta?Nem,biztos,hogy nem.Ő nem ilyen.Vagy mégis?
Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben,és egyiket sem tudtam elkergetni.Sehogy,de tudtam,hogy tovább kell lépnem,nem kereshetem mindenhol.Csak egy helyen van ötletem...
*Nicole szemszöge*
Mikor felébredtem nagyon szarul néztem ki,a sok sírástól feldagadtak a szemeim,és vörösek is voltak.Az orrom teljesen bedugult nem kaptam levegőt.
Megpróbáltam rendbe szedni magam,és ez úgy-ahogy sikerült is,mert a készülődés végén már nem néztem ki annyira szarul,mint ahogy éreztem magam.De erős maradtam és nem sírtam,mivel nem egyedül vagyok.
Lementem a lépcsőn,és már messziről éreztem a reggeli illatát,ami mit ne mondjak...Isteni volt!
-Jó reggelt.-köszöntem Billie-nek,és Adrienne-k a feleségének.Ha valaki nem tudná. :)
-Jó reggelt.-köszönt álmosan Billie,és Adrienne.
Mikor végzett a reggelivel,felém fordult,és miután BJ-t felküldte a srácokért,egy kicsit jobban megismertük egymást.Egy nagyon kedves lány az biztos.
-Megjöttünk!-rontott be Joey a konyhába,öt sráccal a nyomában.A tesója és az Emily's Army voltak azok,akiket meg is akartam ismerni.
-Szia Nicole.-intett Joey,ahogy a többiek is és ledobták magukat a székekre.-Tegnap reggel óta nem ettünk...mi a kaja?
-Egyél.-rakott le elé egy tányért Adie,és kiosztottunk mindnkinek egyet.
-Jó étvágyat.-néztem végig a fejüket tömő fiúkon.Tényleg elég éhesek lehettek.Az apjuk meg persze követte a példájukat,így hát csak a két nő evett normálisan.80 és én.
-Egyébként jól nevelt fiúk,csak sietnek próbálni,és tegnap reggel óta nem ettek valamilyen videójáték miatt.
-Az GTA V.!-vágta rá Jakob,aki egész addig a tévét szugerállta.Nem rudom mit akart,de a tévé nem kapcsolt be.
-Nagyon rá vannak kattanva.Jakob addig nem játszhat,ameddig a többiek haza nem érnek.
-Joey!Nicole-nak azért megmutathatom?
-Igen.-morogta a srác.A tesója meg rögtön felpattant,és húzni kezdett a tévé felé.Hát így ismertem meg a GTA V-öt. :)

/23.A terv kitudódik.../

Nemsokára vége az évadnak (több is lesz),szóval amennyire tudok sietek,és hozom az Epilógust.Na szóval javítottam mindenből amiből kellett,és visszakaptam a szegecses karkötőm és persze a netet :) Jó olvasást!

 By:BJ72 

***

 A hülye gondolataim teljesen lefárasztottak,így,ahol voltam ott aludtam el, ruhástól, mindenestől. Arra keltem,hogy valaki hangosan röhögni kezd,és nem is szándékozik abbahagyni.

-Akkor Patrick mellett kell aludnod!-nevetett továbbra is Pete.
-Mi?Inkább alszom a földön!-jelentette ki a dobos,akinek az ágyán feküdtem.Hupsz. :) Nem akartam felemelni a fejem,inkább röhögtem volna.Csak ugye,ha azt észreveszik,nem látom a két srácot egy ágyban aludni.
-Lemegyek a kanapéra.-mondta Joe,gondolom ő még nem volt álmos.-Ti meg aludjatok csak.
-Oks.-vágta rá Patrick,és (gondolom) belezuhant az ágyba.Andy morogva befeküdt mellé,és amennyire tudott,olyan távolra húzódott tőle.
Mikor már úgy éreztem,hogy mindenki alszik,fogtam magam,és lebattyogtam Joe-hoz.Mögé lopakodtam,és megböktem a vállát,ő pedig majdnem felüvöltött,de én befogtam a száját.Szerencsére...
-Mi a faszt csinálsz?!-fordult hátra,és a szemembe nézett.
-Jöttem tévézni.Happy Tree Friends?-emeltem a szemem a képernyőre.-Imádom.
-Megértem.De a srácok közül csak én szeretem,senki más.Azért nézem ilyenkor.De végre társra találtam.-vigyorgott,és visszafordult a tévé felé.Én meg leültem mellé.
-Lefotóztam a srácokat.-mutattam felé a telefonomat,ő meg rázkódó vállal,lehajtotta a fejét.
-Te nem vagy normális.
-Te meg kopasz vagy.-vágtam rá gondolkodás nélkül.
-Részeg voltam,na!-mentegetőzött.-De már kezd nőni.-vette le a fejéről a sapkát.-Látod?
-Nem.Semmit nem látok.-veregettem meg a vállát.-A koncertekre kell neked egy paróka.Azt az ötletet,amúgy én adtam.
-Te szemét!-ugrott fel a helyéről,és felém fordult.-Miért?
-Azért mert te meg a medencéset mondtad nekem.-vontam meg a vállam.-De most már mindegy.Basztad.Ezt meg én nyertem.
-Még nincs vége.
-Szeretnéd.Vége van.-jelentettem ki,de legbelül nagyon szomorú voltam.Hogy fogom tudni majd itt hagyni a srácokat?Nehéz lesz,de muszáj.

***

Reggel Joe.Pete és Patrick elmentek valahova kaját venni,így egyedül maradtam Andy-vel.Kicsit kellemetlenül éreztem magam,de inkább csak felmentem az ágyakhoz,hogy összepakoljam a cuccaimat.Amennyire tudtam siettem,hogy a srácok ne kapjanak rajta.Ezzel csak egy probléma volt.Az,hogy Andy jött fel a lépcsőn,én pedig elfeküdtem az ágyon.

-Te pakoltál?-kérdezte megdöbbenve.

-Öhm...nem csak kerestem valamit.-feleltem.

-Miért van nálad a pólóm?-folytatta.

-Azt hittem Patrick-é.-magyaráztam.

-Aha.És a többiek pólója?

-Nem tudom hogyan kerültek ide.-vontam meg a vállam.Egyébként úgy,hogy mindenkitől kell valami emlék.Joe-tól egy hajtincsem is van. :)

-Na jó.Mi folyik itt?!-csattant fel.Hát ennyit a csendes és ártatlan Andy-ről.-Tudom,hogy pakoltál,és azt is,hogy készülsz valahová.De mi erről miért nem tudunk?!

-Mert...Na jó elmondom.Elmegyek.

-Jó,de hova?

-El.Innen messze,el tőletek,nem láttok többet.-töprengtem.-Többet én sem tudok.

-Miért?Ugye tudod,hogy...Mindenkinek hiányozni fogsz?-érzékenyült el.Talán még egy könnycsepp is legurult az arcán.Érzékeny dobos part 1. :)

-Mert...mert nem bírok úgy itt maradni,hogy egy négyfős társaságból ketten belém vannak zúgva + egy úgy,hogy most barátnője van,de ha véletlenül szakítanak,és remélem nem fognak,akkor meg majd vigasztalhatom,és újra belém fog zúgni.

-Értem.De akkor sem kéne elmenned.Gondolj bele,hogy mit szólna Pat.-jegyezte meg.-Szomorú lesz,és még az is lehet,hogy öngyilkosságra veszi rá magát.Hú,ez így értelmes?

-Fogalmam sincs.-nevettem fel,de gyorsan újra elkomorodtam.-Vagy akár,elfelejt és tovább lép.Persze lehet,hogy látni fogom az újságokban meg a neten,és ez így szar,de valahogy kibírom.Lécci ne szólj erről senkinek!

-Nem fogok,nyugi.-nyugtatott.-De ha elszólom magam...

-Meghalsz.-fejeztem be helyette a mondatot,mire mindketten felnevettünk.

-Oké.
-Köszönöm!-öleltem meg.-De...én tényleg nagyon sajnálom,hogy itt hagylak titeket,és eléggé nehezen foglak tudni elfelejteni.Mindent...
Ennyit bírtam,mert hirtelen rám tört a sírás,a srác pedig átölelt.Ráhajtotta a homlokát a fejemre,és rázkódó vállal,nyugtatott.
-Akkor tehát elmész.-szűkítette le a mondandómat.-Nem mondom el senkinek, megígérem. Sajnálom,de tényleg.

/22.Bonyodalom/

Annak örömére,hogy Ákos továbbjutott az X-factor-ban,felraktam a következő részt :) Remélem tetszeni fog!Na nem is beszélek tovább...

by: BJ72

Több hónap telt el azóta,hogy Andy megtudta,hogy gyereke lesz,és már kezdett lenyugodni.Egyik reggel,mikor felébredtem,mind a négyen nálunk voltak,pedig hazamentek...Furcsálltam is,hogy nem Patrick nem mondott semmit tegnap,mert minden olyan dolgot el szokott mondani,amikor velük van,vagy jönnek.
-Sziasztok.-köszöntem nekik,ők pedig viszonozták.-Miért vagytok itt?
-Mennünk kell turnézni...-felelte Pete,enyhén feszengve.Mellette egy csaj állt,de nem ismertem.-Ja tényleg.Ő a barátnőm Meagan Camper.Meagan,ő Nicole.
-Szia.-mosolyogtam rá bátorítóan.
-Szia.-vigyorgott rám.
-Andy-léptem hozzá-Ugye tudod,hogy 3 hónap,és megszületik a gyereked?
-Igen.
-Nem is látszol terhesnek.-mondta értetlenkedve Meagan,mire felnevettem.
-Én nem is,az unokatesóm az.Ugye?-néztem a dobosra,aki zavartan toporogni kezdett.
-Részegek voltunk!-mentegetőzött.
-Semmi baj nincs,örülök,hogy te leszel a gyerek apja.-vontam meg a vállam.-Meg Reni mindig is kedvelt téged,szóval,ha lesz egy "kicsinyített másod"...-nevettem.
-Mi?Fiú lesz?
-Nem mondta?Egyébként nem tudja,de egy kicsit biztos,hogy hasonlítani fog rád.Ha külsőleg nem is,de tuti,hogy egy őrült dobos lesz.Ha dobos nem is,őrült tuti.
-Köszi.-grimaszolt,én meg megveregettem a vállát.
-Húzok fel pakolni.
-Figyelj...Had menjen Meagan is,legalább jobban megismeritek egymást.
-Gyere.-hívtam magammal a lányt,hogy megismerhessem.Mosolyogva bólintott,és utánam jött,hogy segítsen/beszélgessünk.
Rekordidő alatt (30 perc) elkészültem,és közben sokat beszélgettünk Meagan-nel.Kiderült,hogy modell,és tényleg nagyon szereti Pete-t.Már jó ideje barátok voltak,és Meagan többet érzett,így mikor Pete elhívta randira,örömmel mondott igent.Bár az hozzátartozik,hogy amikor elhívta,azelőtt esett bele egy sártócsába,és mindketten (Bronx is ott volt) röhögtek rajta.Mikor a fiút hazavitték Ashlee-hez,Pete elhívta vacsorázni másnap estére.
Nevetve mentünk le a lépcsőn,majd mikor leértünk "felparancsoltam" Patrick-et a bőröndjeimért.Túl nehéz,na... :)
Amint lehozta,már pakoltunk is be a buszba,hogy minél előbb el tudjunk indulni.Csak 10 perc kellett hozzá,és már úton is voltunk.
-Hova megyünk?
-Amerikába.Kaliforniába,Illionis-ba,New York-ba meg ilyen helyekre megyünk.-Kalifornia említésére felcsillant a szemem,amit egyből észre is vettek.-Nyugi,megyünk Berkeley-be is.Csak,hogy ne nyavalyogj...
-Köszönöm!-ugrottam a srácok nyakába,Meagan meg értetlenül nézett ránk.
-Mi is az öröm tárgya?-nézett rám a lány.
-Billie Joe!-sikítottam és szedtem elő a laptopomat.Felmentem Skype-ra,és már hívtam is BJ-t.-Megyünk Berkeley-be!-kiáltottam bele a kamerába,ő pedig hitetlenül felröhögött.
-Csak most mondták?
-Te tudtad...?-döbbentem le teljesen.
-Meg is kértek,hogy ne mondjam el,mert meglepi lesz.Az első utatok hozzánk vezet,és megismerheted a családot is.Meg lehet,hogy itt lesz Joey pár haverja,lehet,hogy ismered őket.
-Emily's Army?-érdeklődtem feldobódva.
-Igen.
Még vagy egy fél órán keresztül beszélgettem vele,mikor mennie kellett stúdiózni,vagy nem tudom hova,Andy pedig abban a pillanatban felhúzott az ágyakhoz,amint kiléptem a beszélgetésből. Ráugrott az ágyra,lehúzott maga mellé,és a szemembe nézett.
-Figyelj...-kezdte,de elakadt.Zavartan figyelt,ahogy várom,hogy bökje már ki amit akar,majd mikor már mindketten úgy éreztük,hogy elég hatásszünetet tartottunk.-Bocsi,de én...azt hiszem...tetszel nekem.Mármint...
Ledöbbenve néztem rá,mire leesett neki,hogy felfogtam,csak éppen feldolgozni nem tudom.Óvatosan elmosolyodott,és felállt,mert látta rajtam,hogy egyedül akarok maradni,és ő ezt tiszteletben tartotta.Elpirultan lépkedett le a többiek közé,akik nevetve nézték (gondolom) az arcát,és szívatták a színe miatt.
A négy srác közül egyedül Joe nem mondta,hogy tetszem neki,de nem is akarom,hogy mondja.Amit tudok az az,hogy nem akarom megbántani Andy-t,szóval valahogy le kéne lépnem.Mondjuk amíg nem találok lakást valahol,egy ideig lehetnék BJ-éknél (persze hacsak nem zavarok),aztán,ha kellőképpen kipihentem zúzok vissza London-ba.
Végigfeküdtem az ágyon,és a gondolataim már a "szökésen" jártak,és azon,hogy hogyan fogom tudni itt hagyni Patrick-et,és a többieket,meg ez után a nap után Meagan-t,akivel előreláthatólag nagyon jól ki fogok jönni.De most már mindegy.Berkeley után mindenki tudta nélkül lelépek,és nem fognak többet látni.Persze csak,ha szerencsém van.
Legmélyen tudtam,hogy nem akarok menni,de nem akartam senkit sem megbántani.Akkor erről meg ennyit...

/21.Emlékképek,és pozitív.../

Reggel,mikor felébredtem egy teljesen ismeretlen szobában ébredtem fel.Konkrétan azt sem tudtam,hogy hol vagyok,de amikor oldalra fordultam leesett.Patrick-nél...De mi történt tegnap este,miután megérkeztünk?Addig megvan,hogy ittunk,meg elkezdtünk üvegezni,de többre nem emlékszem.Talán,ha sétálgatok a lakásban beugrik néhány dolog...Lementem a nappaliba,ahol Andy feküdt a kanapén egy szál semmiben...A kezében meg egy fényképező,amit nem nagyon mertem még megnézni.Bementem a konyhába,ahol egy kést találtam...
-Patrick,ne csináld már!Nem muszáj a feladat miatt levágnod az ujjad!
-De megcsinálom!-emelte fel a kést.
-Ne szórakozz már!-kiáltottam fel.-Nem vicces!Ha megcsinálod nem fogsz látni többet!
A srác kezében megállt a kés,és felém fordult.Elkerekedett szemmel nézett végig rajtam,és a kezembe adta a kést.
-Akkor vetkőzz!-röhögött fel Joe,Patrick pedig levette a kalapját.-Ez így nem poén!
-Nem tökmindegy?Levettem valamit magamról,nem?
-De.-helyeseltem.
Szóval akkor Patrick nem vágta le az ujját.Nem baj,örülök neki.Végül is,hogy gitározna a koncerteken?Sehogy.Erről meg ennyit.Tovább trappoltam (persze csak úgy,hogy senkit ne ébresszek fel),miközben még mindig azzal próbálkoztam,hogy más is beugorjon.Mikor bementem a fürdőbe elröhögtem magam,mert megláttam valamit.
-Te elmebeteg!-nevetett fel Pete.-Most komolyan megcsinálod?Leborotválod a hajad?
-Persze!Egyszer mindent ki kell próbálni!Milyen lehetek kopaszon?-gondolkozott el Joe.Igen,Joe kapta azt az okos feladatot,hogy tolja le 0-ással a haját.
-Akkor Andy...Vedd fel!-adtam a kezébe a fényképezőt,amit egyből kattintgatni kezdett.Joe a kezébe vette a cuccot,és a hajához emelte.
-Szia hajam!Hiányozni fogsz.-szipogta,és a elkezdte lenyírni a haját.Andy közben vette kamerával,nehogy egy másodperc is kimaradjon a jelenetből.A gitárosnak pedig nem sokkal később már egy szál haja nem volt...Csak a hajkupac feküdt előtte a padlón.
-Hát te hülye vagy.-veregette vállba Patrick,és kiment a helyiségből.Mi meg utána...
Tényleg letolta a haját!Komolyan lehet ilyen hülye pedig soha nem gondoltam volna,hogy lehet valaki ennyire őrült.Beteges ez az ember,de kíváncsi vagyok,hogy emlékezni fog-e rá...Eltakarítottam a haját úgy,hogy ne lássa,de azért meglegyen,hátha valamilyen beteg oknál fogva elkezdi a fejére ragasztgatni.Kimentem az udvarra,hogy szívjak egy kis friss levegőt,de inkább előkaptam egy szál cigit,és szívni kezdtem.Közben megpillantottam a medencét,és megint beugrott valami.
-Nem ugrok bele meztelenül!-tiltakoztam.
-Muszáj,vagy vetkőzhetsz,és azzal sem jársz jobban...-felelte Pete.És milyen igaza volt.Összesen csak fehérnemű volt rajtam,semmi más.
-De akkor utána teljesen felöltözhetek!-alkudoztam.
-Oké.
-Akkor hozok valami cuccot magamnak.-feleltem,de Andy megállított.
-Nem-nem!-fogta meg a vállam a dobos.-Fel kell futnod majd utána a ruhádért.
-Szemetek!-nevettem el magam,majd megtettem azt amit tőlem kértek.Ezt még visszakapják...
Ilyenkor még volt haja Joe-nak.Akkor én adhattam neki ezt a feladatot?Á,fogalmam sincs. Lehet,bár nem ismerem magam ilyen szemétnek.Hacsak...nem ő adta a feladatot!A rohadt szemétláda! :)

*

Egy óra múlva a srácok is felébredtek,Joe ment először a fürdőbe,és komolyan úgy sikított,mint egy kislány!Gondolom meglátta magát a tükörben...Nevetve vártuk,hogy kijöjjön közénk,és együtt csekkoljuk le a képeket. Az egyiken 2 emberen kívül mindenki röhögött.Az egyik Pete volt...A másik vajon ki?Andy.A hülyék smároltak...Na akkor nekik ez volt a legröhelyesebb "küldetésük". Ekkor megcsörrent a telefonom,én pedig gyorsan felvettem.
-Igen?-szóltam bele.
-Szia Nicole...-mondta Reni.-Baj van...Gyere Skype-ra!
-Oké.Leteszem...
Felfutottam a gépemért,de a biztonság kedvéért inkább fent maradtam,hogy a srácok ne tudják meg,miről beszélünk.Főleg azért mert Reni ijedt volt,és komolyan nem tudtam miről van szó.Tényleg,amúgy mondott is egy jó könyvet,hogy olvassam el...Mi is a címe?Mindegy,majd megkérdezem tőle.
-Nicole!Nem hiszem el!Ez lehetetlen!-kezdte mikor meglátott,én pedig végignéztem magamon.
-Mi?.kérdeztem,mert egyáltalán nem értettem.Ő pedig mindent elmondott.A könyv címét is. :) Szent Johanna Gimi. :)
Idegesen mentem le a fiúk közé,és leültem Patrick mellé.Megszorítottam a kezét,majd inkább felálltam,és kimentem friss levegőt szívni.Ezt hogyan tálaljam neki?Nem tudom elhinni,hogy mi történt.Sétálás közben teljesen elgondolkoztam,és nem figyeltem egyáltalán,így nekimentem valakinek.
-Bocsi,nem figyeltem...-mentegetőztem.
-Semmi baj.-mosolygott rám,és kezet nyújtott.-Phillip Jack Brooks.
-Nicole Johnson.Valahonnan ismerős vagy?Véletlenül nem vagy színész?
-Olyasmi.-mondta.-Pankrátor vagyok.
-Cm Punk?-kérdeztem,mert hirtelen fejbe vert a felismerés.-Csomó ideig te voltál a kedvencem,de aztán mikor levágattad a hajad,és elkezdtél nagyképűzni megutáltalak.
-Egyébként nem ilyen vagyok,az csak a szerep.De többen is vannak nálam,éppen olyan nyugis-röhögős délutánt tartunk.Meg piálunk.Mondjuk én nem...Nem akarsz jönni?
-Hát...nem tudom,Patrick-ék már várnak...
-Patrick?Stump?
-Aha.
-Óóóó.Akkor beszéld meg vele.
-Oké.Addig is elfelejtem a gondom.
Felhívtam Patrick-et,hogy megmondjam neki,egy ideig nem megyek haza.Elindultunk a srác házához,ahonnan már üvöltött a zene (Know Your Enemy,az egyik kedvencem),mi pedig bementünk.Phil letette a piát (észre sem vettem,hogy van nála),és bemutatott a többieknek.Ott volt John Cena,Sheamus,Randy Orton,Big Show és még sokan mások.AJ Lee is,aki tényleg nagyon jó fej,komolyan nem gondoltam volna róla.Elkezdtünk beszélgetni,és elmondtam neki a helyzetemet,ő pedig együtt érzően végighallgatott.
-Mondd el neki!-tanácsolta.
-De...Nem tudom hogyan.-bizonytalankodtam.-És ha valami hülyeséget csinál?
-Figyelj.A dobosok hülyék,ez tény.Ott van például Tré Cool,és Andy.Vezesd fel azzal,hogy megkérdezed tőle,hogy akar-e.-mondta.-Aztán elmondod neki.Utána meg idehozod mind a 4 idiótát!-unszolt.

-Oké.Köszi.-megöleltem,majd az ajtó felé indultam.-Nemsokára jövök.-fordultam vissza a lányhoz. * 

Amikor megérkeztem,egyből félrehívtam Andy-t,hogy mindent elmondjak neki.Zavartan ácsorogtam,mikor megszólalt.
-Mi van veled?
-Figyelj Andy.Te akarsz valamikor gyereket?
-Hát...igen.Csak még nem találtam megfelelő lányt.De nem is most tervezem,majd csak pár évvel később.
-Ezt szívtuk.Gyereked lesz.
-Mi???-kérdezte,de meg sem várva a válaszom a konyhába futott.Kivett valamit a hűtőből,és enni kezdte.Mindenki máshogy vezeti le a feszültséget. :)
 -Andy...-jöttek be a fiúk.-Az hús.
-Nem érdekel!-kiáltotta.-Gyerekem lesz...
-Ki az apja?-poénkodott Joe,de Patrick leállította.Majd hirtelen felém fordult.
-Mikor?-érdeklődött fagyos hangon,de ebből is simán megértettem.
-Mi?Soha!Reni az anyja a gyereknek...-vágtam rá,mire mindenki jobban lesokkolt.
-Reni?-hebegte Andy,aki ettől még fehérebb lett.-Én azt hittem...
-Nem vagyok terhes.-jelentettem ki határozottan,mire Patrick felsóhajtott.
-Megnyugodtam.-mosolyodott el és magához húzott.-Le is fejeztem volna Andy-t...
-Ma este felejtsetek el mindent.Megyünk Phil-hez.April várja a fejleményeket. Patrick felnevetett,és együtt indultunk a házhoz.Mikor odaértünk,AJ rögtön elénk sietett,és egy piával teli asztalhoz mutatott.Egyikünk sem akart inni,az elmúlt két éjszaka miatt. :)

/20.Utolsó nap Magyarországon.../

Egyre közelebb hajolt hozzám,de én ellöktem magamtól,így sikerült észhez térítenem.Zavartan nézett rám,én meg viszonoztam.
-Bocsi.-szabadkozott.-Komolyan.Elborult az agyam...
-Semmi baj.-vágtam rá.-De ilyet többet ne csinálj.Ijesztő.
Fel se fogtam,hogy mit akart csinálni,mivel még mindig éreztem magamban a piát.Zavartan felsétáltam az emeletre,és leültem az ágyra.A laptopomat az ölembe vettem,és nézelődni kezdtem a neten (természetesen az Instagram-ot is csekkoltam).Közben csak annyit vettem észre,hogy csörög a Skype-om,és...Amber az!Gyorsan rányomtam a fogadásra,és belebámultam a kamerába,majd mikor Amber meglátott elsikította magát.
-Veled meg mi a szar történt?
-Hát-kezdtem-bulizni mentünk tegnap este,és elég sokat ittam,szóval nem emlékszem semmire,de azt mondták,hogy amikor Patrick-et,Andy-t és Joe-t hazahoztuk én még el akartam menni valahova,Pete pedig velem tartott.Akkor festettem be a hajam,és varrattam tetkót.-emeltem fel a kezem.
-Egybe vagy külön?-kérdezte.
-Azt hiszem külön.-gondolkoztam el.-De nem is ez a lényeg.Éjszaka-itt lehalkítottam a hangom-lefeküdtem Pete-tel.És reggel Andy meg akart csókolni.
-Mi van?!-döbbent le.-Ezt miért csinálod?Patrick tudja?-tette fel a kérdéseit.
-Nem voltam tudatomnál!-mentegetőztem.-És nem tudja,és nem is fogja megtudni.
-Oké...akkor megnyugodtam.Azt hittem tudtad...
-Te tudod a legjobban,hogy milyen vagyok amikor iszok...-nevettem fel.
-Hát az biztos.De még egyszer nem fogom azt feltakarítani utánad!-röhögött.
-Nem jutottam el a vécéig,és hánynom kellett!-védekeztem.-Nem tehetek róla!
-Az tuti.De azt hiszem már keresnek,nem?
-De...Megyünk...nem is tudom hova.-gondolkoztam.-Patrick!Hova megyünk következőre?
-Chicago-ba!-jött a válasz valahonnan az ajtó elől.Nekem pedig leesett az állam.
-Hogy?Chicago-ba?-dadogtam.-Hazamentek?
-Hazamegyünk.-lépett mögém Patrick,és átölelte a derekam.-Te is jössz.
-Aranyosak vagytok együtt.-biccentett Amber.
-Köszi.-mosolygott bele a kamerába Patrick,majd leült mellém az ágyra.-Amúgy hogy vagy?
-Megvagyok.-vonta meg a vállát.-És összejöttem egy pasival.
-Én megyek...-pattant fel a srác,és kisietett a szobából.
-Ki az?
-John.
-Az a John...?-érdeklődtem,de a vigyor ráfagyott az arcomra.
-Igen.
-De...Hogyan?Vagyis...
-Nem tudom.Beszéltem vele Facebook-on többször is,és azt mondta,hogy tetszem neki,és kérdezte,hogy nem találkozhatnánk-e valamikor.Azt válaszoltam neki,hogy jó találkozhatunk,és összejöttünk...
-És,ha téged is csak kihasznál?
-Kétlem.Azt mondta,hogy szeret.
-Mindenkinek azt mondta,akivel jár.Egyik sem volt igaz.
-Attól függetlenül ez lehet!-kapta fel a vizet.-Hogy neked nem jött össze vele,nekem még összejöhet!
-Ha azt akarod,hogy egy idő után bedurvuljon és naponta megverjen...-feleltem.
-Nem fog megverni!-kiáltott rám,és kilépett a beszélgetésből.
John az egyik szépfiú volt,akivel csomóan jártak,és mindenkinek tetszett.Én is köztük voltam,de két hónap múlva bekattant az agya és elkezdett verni.Szakítottam vele,ő pedig leszállt rólam,és ment mást keresni.Senkit sem szeretett igazán,csak a beteges gondolatait akarta elfelejteni egy időre.
Röhögve mentem le a srácokhoz,akik közül csak Patrick ült a kanapén,gondolom várta,hogy befejezzük a beszélgetést.Reni nem tudom,hogy hol volt,komolyan reggel óta eltűnt.
-Pat!-szólítottam meg,mire összerezzent,és felém fordult.
-Gyorsak voltatok.
-Megmondta,hogy ki a pasija,és ő egy nagy nyomi,mert velem is járt,és két hónap után elkezdett verni,de szakítottam vele,és mikor megmondtam neki,hogy mit gondolok,kiakadt és kilépett.
-Értem.-mondta,majd megölelt.-Gyere,menjünk pakolni.
Megfogta a kezem és felhúzott a szobába,ahol egyből kidobálta az ágyra a ruháit.Elkezdte beleszórni a cuccokat a bőröndbe,csak az az egy probléma volt,hogy nem tudta összecsukni...Vajon miért? :)
-Engedj ide!-löktem félre a kezét,amikor meguntam a szerencsétlenkedését.Kirámoltam az összes pólóját,gyatáját,egyebeket,és összehajtogattam neki.-Most próbáld meg belerakni.
És...Sikerült neki!Simán összehúzta.Törökülésben felültem az ágyra,és néztem,ahogy pakolássza a gitárjait,majd mikor végzett felém fordult.
-Te nem pakolsz?
-Kész.-biccentettem a bőröndöm felé,ami már rég el volt pakolva.Valaki előre gondolkozott.
-Akkor miért vártál?-értetlenkedett.
-Néztem ahogy bénázol.-vontam meg a vállam,és lehúztam magam mellé.Megcsókoltam,majd újra,és vad csókcsatába kezdtünk.
-Khm...Srácok!-nyitott be Pete.-Nem akarlak megzavarni titeket,de indulnunk kell.
Felnevettünk,és lecipeltük a cuccainkat a nappaliba,ahol már a többiek vártak minket.Bepakoltunk a buszba,és elbúcsúzkodtunk Renitől.

*

Megérkeztünk Chicago-ba!Mindenki Pat-nél töltötte az éjszakát,akinek gyönyörű,és nagy háza volt.Nekem nagyon tetszett,de nem sokáig tudtam gyönyörködni benne,mert elkezdtünk bulizni,és (jó)pár pohár pia után kiesett minden...

~ Happy Birthday! ~

Ma van a Red Hot Chilli Peppers énekesének Anthony Kiedis-nek az 51. szülinapja.Ki gyondolta volna,hogy ennyi idős?Szerintem senki.'62.november 1.-én született a Michigan-i Grand Rapids-ban.
Happy B-Day Anthony Kiedis!