~ 2.évad ~ Epilógus ~

Sziasztok! :D Mint látjátok itt van az epilógus. :D Elég zsúfolt rész lett,és nem is jó.Na mindegy is,jó olvasást :D

By: BJ72

*8 és fél hónap múlva*

Már elég régóta voltam terhes,és higgyétek el,nem a világ legkellemesebb dolga.Főleg úgy,hogy az egyik legjobb barátom nem is tud róla.Főleg úgy,hogy lehet,hogy ő a kislány apja...Ja,igen kislány lesz már a neve is megvan.

Victoria Parker.

Nekem nagyon tetszik,de ki,hogy van vele.Egyébként a keresztapja Pete lesz,annyit könyörgött,én meg meguntam már,szóval beleegyeztem...Egyébként én először Patrick-re gondoltam,de amikor Pete meghallotta,hogy kérdezem,nem engedte Patrick-nek,hogy válaszoljon,hanem könyörögni kezdett...

David viszont nem sejtett semmit arról,hogy lehet (hangsúlyozom LEHET) nem ő a gyerek apja.Nem tudom mire gondolna,de nem is akarom megtudni.

Mindegy is.

Viszont Csonginak már ideje tudnia,hogy terhes vagyok,mert azért megérdemli.Nem fogom hagyni,hogy megint annyi ideig ne beszéljünk egy kis félreértés miatt.Amúgy a nyaklánc mióta eljöttünk folyton a nyakamban lógott,sosem vettem le.Nem is szándékoztam,de mindegy.

Gyorsan bekapcsoltam a gépem,és végigfuttattam a szemem a Skype listán.Csongi neve mellett zöld cucc volt,szóval egy kicsit idegesen,de videóhívást kezdeményeztem.

Leraktam magam elé a gépet,és vártam,hogy elfogadja,majd amikor bejött a képe,és meglátott engem elkerekedett a szeme.

-Szia.-mosolyogtam zavartan.

-Szia...Te...Mi történt veled?-kérdezte furcsán,bár ez csak egy költői kérdés volt.

-Terhes vagyok...-motyogtam lesütött szemmel.-8 hónapja.

-És ezt miért csak most mondod?-húzta össze a szemét.

-Féltem,hogy mit fogsz reagálni.Most már összeszedtem magam.Egyébként kislány lesz,és Pete a keresztapja.Victoria Parker lesz a neve,és július 2.-ra van kiírva.Olyan furcsa lenne,ha pár héttel később születne...Mondjuk 16.-án...

-Na ja.Elcsórná a szülinapomat.-nevetett fel az énekes.-Nem tehetitek ezt velem.-mondta,mire én is felröhögtem.
-Akkor így járnál.Biztos másnak is van olyankor szülinapja,sőt úgy is,hogy abban az évben született.Ő nem csórja el?
-Olyanról nem tudok.Ameddig nem tudom,hogy ki addig nem csórja el.-felelte,és kihúzta magát.Ő és a logika...
-Gratulálok ember.-vigyorogtam rá.
-Köszönöm,van miért.
Még fél óráig beszéltünk,de aztán a srácnak mennie kellett,úgyhogy felléptem netre,és megnéztem a facebook-omat,instagram-omat,meg ezeket.

*július 16.*

*David szemszöge*

Korán reggel indult meg Nicole-nál a szülés,ami nagyon megijesztett,de amint tudtam,már indítottam is a kocsit,és indultunk a kórházba.

Amikor odaértünk az orvos már jött is,szóval vihettem is be.Remegő kezekkel támogattam a lányt,aki eléggé ideges volt,de meg is tudom érteni.

~

Nagyon megkönnyebbültem,amikor megszületett a kislány,azaz Vicky bár rám még nem nézett,akkor sem,amikor a kezemben fogtam,de mindegy.

*Egy hónappal később*

Annyira furcsa nekem ez az egész.Az,hogy lett egy lányom,és Nicole nem nagyon hagy egyedül vele.Mármint nem nagyon engedi,hogy megnézzem,de ez most normális?Ennyire védi vagy csak...Meg furcsán viselkedik,amikor megfogom.

-Lemegyek a boltba.-szólt,és a kezében tartva Vicky-t,elindult az ajtó felé.
-Nicole,hagyd itt Vicky-t.Tudok vigyázni rá.-mondtam,mire visszafordult,és elgondolkozott.Feszengve indult el felém,és a kezembe adta a kicsit,majd kisietett az ajtón.
Törökülésben leültem a földre,a kislány pedig érdeklődve nézett engem.
Pici zöld szemeivel figyelt,szőkésbarna haja az égnek állt,de elől a szemébe lógott.Egy picit elfordította a fejét,és a szeme máris szürkének hatott.
A családban senkinek nincs ilyen szeme,sőt elég ritka is.De valahonnan ismerős.Nagyon ismerős...
Nem baj.

~

*Nicole szemszöge*

David el akarja vinni apasági tesztre Vicky-t...De nem akarok,menni...Nem jó ötlet egyáltalán szerintem,hiszen ki más lenne az apja,mint David?

Ezzel nyugtattam magam.

Korán reggel indultunk,mert David nem tudott várni,és mert ilyenkorra kaptunk időpontot is.Már most félek...

Megcsináltak mindent,majd az orvos mondta,hogy várjunk kint az ajtó előtt.Idegesen szorítottam magamhoz Vicky-t,aki ez miatt lehet,hogy nem épen fog hazajönni.
-Megvannak az eredmények.-jött ki az orvos,mire ijedten felkaptam a fejem.
-Igen,és?-kérdeztem.
-A kislány apja nem más,mint...

~ 2.évad ~ 35. ~ Ne mond el! ~

-Mi van?-esett kétségbe a srác,és nem hitte el,hogy igazat mondtam.
-Terhes vagyok...-motyogtam.
Nem tudott megszólalni,én pedig őt átkarolva zokogtam.Lekönnyeztem az ingét,és próbáltam feldolgozni a hírt,aminek persze örültem is,csak egyenlőre...nem tudtam feldolgozni.
Fél óra kellett,mire le tudtam nyugodni,és David is feldolgozta a hírt.
-Akkor...gyerekünk lesz.-foglalta össze David.
-Lesz.-mosolyodtam el,de a szemembe újra könnyek gyűltek.És nem is voltam biztos a dolgomban.Lehet,hogy...hogy...nem David-é a gyerek?
Elhessegettem a kételyeket a fejemből,és csak arra koncentráltam,hogy David a gyerek apja nem más.Más nem lehet,csakis David.
-Örülök,ugye tudod?-nézett a szemembe.
-Én is.-vigyorogtam.-Csak furcsa nekem ez az egész.Nem akartam még terhes lenni,de ha már megtörtént örülök neki.
-Nekem is furcsa.-nevetett.-9 hónap és apa leszek.Ez nekem kevés felkészülni.Nem vagyok valami apa típus.Az nekem sok lenne...
-Én sem vagyok az a nagyon anyás.De fel kell készülni,ha egyszer terhes vagyok.Aztán majd belejövünk...
-Előbb-utóbb...
Felkaptam a telefonomat az éjjeli szekrényről,és tárcsáztam Billie Joe-t,mert ő ébresztett rá,és miatta derült ki.Vagyis miatta most derült ki.
Nem vette fel,így addig csörgettem,ameddig észre nem vette.Az ujjaimmal az éjjeli szekrény doboltam,és vártam,hogy vegye már fel.
És akkor végre felvették.
-Szia!-köszöntem.
-Szia.-szólt bele egy álmos hang.
-Jujj,felkeltettelek?-kérdeztem.
-Már vagy fél órája.-motyogta,de belenevetett.
-Fel tudsz jönni Skype-ra?-érdeklődtem.
-Persze,csak várj 5 percet jó?
-Oki.
Bekapcsoltam a gépemet,és felléptem Skype-ra,és vártam,hogy BJ is fellépjen,mert minél előbb el akartam mondani neki a hírt.
-Szia.-kezdeményeztem egy videohívást.
-Neked is szia.-intett.-Mi volt ilyen nagyon fontos,hogy fél egykor zavarni kell???
-Fél egykor általában már nem alszanak az emberek.Másrészt elég fontos amit mondani akarok,egyrészt mert igazad volt...
-Mondtam!Miben is volt igazam?-ráncolta a szemöldökét értetlenkedve.
-Abban,hogy terhes vagyok.-mondtam ki.
-Mi vaaaaan?!-hallotta meg Joey a mondatomat,és odaült az apja mellé.-Nem biztos,hogy jól hallottam,elmondanád újra?
-Terhes vagyok.
-Mi??-na de jó...Akárhányszor elmondom mindig jönni fog valaki???
-Jól hallottad.-nevettem fel.-Terhes vagyok.
-Gratulálok.-lépett a többiek mellé Adrienne.
-Köszi.Végre valaki,aki nem úgy jön ide,hogy "mi van???".-vigyorogtam.-De szerintem én el is köszönök.Még Renit is zavarnom kell,meg még pár embert.Majd később beszélünk,jó?
-Az.-nevetett BJ.-Akkor szia.
-Sziasztok.-mosolyogtam,és már hívtam is Renit,aki egyből fel is vette.
-Szia!-köszöntem.
-Heló.Hogy vagy?
-Jól,csak picit furán érzem magam.Te?
-Én is.Lehetetlen kibírni ez mellett a négy hülye mellett.
-Fel tudsz jönni Skype-ra?-érdeklődtem.
-Persze,pár perc.-mondta és letette.
Amint fellépett én már hívtam is,ő pedig természetesen elfogadta.Mellette Andy és Csongi állt,ami miatt eléggé meglepődtem,mert Csonginak pont nem akartam elmondani.
-Öhm...Beszélhetünk négyszemközt?-kérdeztem zavartan Renitől.-Utána majd beszélek veletek is,csak most valami fontosat akarok mondani Reninek.Ja és Pete-nek is szóval hívjátok ide légyszi!
-Jó.-bólintott Csongi,és elment a képből.-Pete,gyere!-hallottam meg a srác hangját.
-Megyek.-mondta a másik,majd már láttam is,ahogy közelít.-Ó,szia Nicole.Miért kellett idejönnöm?Vagy te hívtál?-nézett rám.
-Én.-feleltem.-Menjünk fel.Vagyis vigyétek fel a gépet.Reni és te Pete.-mondtam,mire felemelték a gépet,és felvittek az emeletre.Vagy valami ilyesmi...
-Na,akkor itt is vagyunk.-mondta Reni,majd leült az ágyra.Pete pedig mellé.-Mi volt ilyen fontos?
-Először is ígérjétek meg,hogy nem mondjátok el a Grenmásoknak,és a hozzájuk közel állóknak,mert lehet,hogy Csonginak is köze van a dologhoz.
-Mihez?-kíváncsiskodott Pete.-Egyébként megígérjük.
-Te is Reni?
-Én is.
-Pete igazad volt.
-De miben?-sürgetett.
-Terhes vagyok...-suttogtam,de közben mosolyogtam.Meg sem tudtak szólalni,csak várták,hogy elordítsam magam,hogy "Vicceltem!" és elröhögjem magamat.Legalábbis én biztosan ezt várnám ilyen helyzetben.
-Gratulálok.-reagált először Reni.
-Én megmondtam.-vonta meg a vállát Pete.-És ezt miért nem szabad elmondani Csonginak?-érdeklődött,mire elpirultam és lesütöttem a szemem.-Ja...Ó...Értem.-halkította le a hangját Pete.-De ha megkérdezi mit mondtál,akkor mit válaszoljunk neki?
-Mondjátok azt,hogy...Mindegy.-feleltem.-De semmiképpen ne mondjátok el neki...Se Dórinak,se Matyinak.Majd később megtudják...
-Oké.
-De megyek...Sziasztok.
-Szia.-köszöntek egyszerre én pedig kinyomtam az ablakot.
Ez le van rendezve...Csongi nem fog tudni róla,csak miután megszületik,vagy majd később, úgy, hogy nem tudja mikor lettem terhes.

~ 2.évad ~ 34. ~ Baj van! ~

-Lehet,hogy terhes vagy.-halkította le a hangját a basszista.
-Mi?!-háborodtam fel.-Én nem!-ez volt az utolsó mondatom,és kiikszeltem az ablakot.
Eltettem a laptopomat,és mivel bántott,hogy így ráförmedtem Pete-re,aki csak jót akart,és csak feltételezte.Elszomorodtam,és legördült pár könnycsepp az arcomon,majd álomba sírtam magam.

***

Billie Joe keltett fel,azét,mert nemsokára leszállunk,és nem kéne már aludnom.Engem keltett először,a többieket a segítségemmel szándékozta,de amikor felálltam,hogy felrázzak mást is,Billie megállt velem szemben,és halkan felém fordult.

-Figyelj Nicole...

-Figyelek...

-Mostanában elég furcsa vagy.Hangulatingadozások,többet eszel,mint mi és ez nagy szó,úgy láttam egyik reggel hánytál is...

-Igen,és?-kérdeztem már-már idegesen.
-Nem lehet,hogy terhes vagy?-mondta szinte suttogva.
-Miért hiszi ezt mindenki?!-kaptam fel a vizet.-Elegem van belőletek...
-Ki mondta még?-ráncolta a szemöldökét.
-Pete.-válaszoltam,és hátat fordítottam neki,hogy felkeltsem a többi hülyét,de BJ megállított azzal,hogy a vállamra támaszkodott.
-Azért,ha hazaérünk csinálj egy tesztet.-motyogta,és ráugrott a még alvó Trére.Aki persze közel volt ahhoz,hogy leüsse,csak nem találta el szegényt.Én nevetve figyeltem a két hülyét,akik egymást ütötték (műbunyó),csak aztán Tré véletlenül rágurította az énekest Joey-ra,aki persze rögtön fejbe vágta mindkettőt.Az apját,és a keresztapját.Milyen kis kedves,nem?
Na mindegy.
Az idősebbik Armstrong fiú vállba bokszolta Mike-ot,hogy keljen fel,az öccsét,meg egyetlen mozdulattal lerántotta a székről.Armstrong-ok és kedvesség.Néha két külön világ.Általában pedig ők maguk jelképezik a kedvességet.
De ez így van rendjén.
Miközben ők ütötték egymást (Billlie vs. Tré vs. Mike és Jake vs. Joey) én elmentem,hogy felkeltsem David-et, Brittney-t, Adie-t, és a két kicsit is.Persze azért Ryan-t,és Brix-et hagytam utoljára,akik rögtön az apjukhoz szaladtak.Ő éppen rájuk figyelt,mikor Tré oldalba bökte,és mivel eléggé csikis,így hátradőlt.Csakhogy nem a puha székbe,hanem BJ fejébe verte be a fejét.Áú.

~

Mikor leszálltunk a gépről,már külön is váltunk,úgyhogy egy jó hosszú búcsú után indultunk David-hez.
Messzebb lakik,mint Billie Joe,de még Berkeley-ben.A legszélén.Na nem baj,bármikor meglátogathatjuk akármelyik hülyét,ha ahhoz van kedvünk éppen.
De most nem volt.
David körbevezetett a házban,ha már egyszer oda készülök költözni.Két emelet volt,alul a nappali,a konyha és az étkező,ja és egy vendégszoba,felül 3 hálószoba volt.Gyönyörű volt minden.Az egyik kisebb szoba zöld,a másik piros volt.A legnagyobb pedig fekete-fehér,nagyon jó elosztásban.És akkor még a gitárokat,és a hátsó udvart nem is láttam.
De először a gitárokhoz vezetett,és persze volt dob is.
Az első gitár amit megláttam...egy teljesen átlátszó volt,ami kurva jól nézett ki.Milyen klipben is van átlátszó gitár?Ja igen.The Grenma - Enyém az utolsó szó...

Na szóval ilyen.Kurva jól néz ki...Mármint a gitár.Jó,a klip sem rossz,a zene meg király...Mindegy.
Kiemeltem a többi közül,és az egyik pengetőt (Green Day-es) és a nyakamba akasztottam,majd gondoltam egyet és az Enyém az utolsó szót kezdtem el játszani.Ha már ugyanolyan gitár,legyen ugyanaz a szám is.Odaléptem az egyik mikrofon elé,és énekelni kezdtem,egy kicsit vékonyabb hanggal,vagy hogyan mondják,szóval próbáltam utánozni az eredeti számot.
Mikor vége lett,David elismerően biccentett,majd odajött és átkarolt.
-Mi volt ez?-érdeklődött.
-The Grenma-Enyém az utolsó szó.-feleltem.-Abban is pont ilyen gitár van Csonginál.Igen állat.
-Miért pont ezt vetted el?-nézett rám,egy picit talán féltékenyen.
-Mert ez tetszett meg.-vontam meg a vállam,egy picit begurultam,mert azért nem kell mindig rosszra gondolni!
-Mutatsz egy számot,amit ők játszanak?-kérdezte,mivel (gondolom) észrevette rajtam,hogy picit ideges vagyok.
-Persze!-mosolyodtam el,és előkotortam a zsebemből a telefonomat,hogy meg tudjam mutatni neki legalább az egyik számukat.
Most éppen a Mindenki mellett döntöttem,mert úgyis úgy éreztem,hogy mindenki bekaphatja...Na mindegy.És az a kislány benne nagyon cuki...Csongi unokahúga.
-Nem rossz.-vigyorgott.-Kivételesen olyan zenét is meghallgatok,amiből egy szót sem értek.
-Tankcsapda?-néztem rá.
-Mi van vele?
-Tessék.
Benyomtam az egyik számukat (Félre a tréfát) és halkan énekelni kezdtem.Imádom ezt a számot,de mondjuk a többit is.Mindegyik nagyon jó,és már koncerten is voltam,még Londonban.Mert olyan híresek,hogy körbejárták Európát.
-Ez nagyon jó!-bólogatott.
-Az legnagyobb ma zenélő magyar banda,Londonban is koncerteztek,meg körbejárták egész Európát.

~

Másnap reggel eszembe jutott az,amit Billie-nek ígértem.Hogy elvégzem a terhességi tesztet,hátha tényleg terhes vagyok.De kétlem.

David még aludt,én pedig csendben elkészültem,felvettem a pulcsim,beleléptem a cipőmbe,és a pénztárcámmal együtt kimentem az ajtón.Megkerestem a legközelebbi gyógyszertárat,vettem egy terhességi tesztet,és amilyen gyorsan csak tudtam hazamentem.

Elvégeztem a tesztet,de nem mertem megnézni,mert féltem,hogy mi lesz az eredmény.

Fél órája ültem a fal mellett,mikor David bekopogott,hogy bejöhet-e,de én nem válaszoltam,csak ültem.

-Nicole!-kiáltotta aggódva.-Bent vagy?

Nem válaszoltam,inkább a kezembe vettem a tesztet.

-Jól vagy?-ordította most már.

Pozitív...

Felpattantam a földről,és kinyitottam az ajtót,majd zokogva a átöleltem.Megszólalni sem tudtam,ő pedig nem értett semmit,csak megnyugodott,hogy nincs semmi bajom.Vagyis nem csináltam semmi hülyeséget.

-Mi a baj?-nézett rám.

-Te...te...terhes vagyok...