~ 3. évad ~ 2. ~ Az utolsó nap ~

Sziasztok! Úgy döntöttem elkezdem az új évadot - ahogy ez az előző bejegyzésnél is látszik - , viszont nem biztos, hogy be is fejezem. Mindegy jó olvasást
Jeff karjaiban értem be a suliba, hiszen még mindig nem tett le, de ezt nem is bántam, hiszen már 12 éves korom óta bele vagyok zúgva a srácba. Ő 17 éves míg én csak 15, de ez nem akadály.
-Tegyél le mennem kell tanulni - kezdtem el ütögetni a kezét, de persze csak felröhögött, eszébe sem volt, hogy végre újra a földre rakjon.
-Te? Tanulni? - ráncolta a szemöldökét, mire Sarah is nevetni kezdett, csak én szenvedtem fent, hiszen kezdte nyomni a bordája a hasam.
-Kemény a bordád - mérgelődtem, mire végre letett, és egy puszit nyomott a homlokomra. Lusta volt lejjebb hajolni. Mondjuk 30 centi volt közöttünk, én 165 centis, ő pedig 195.
-Nem csak a bordám kemény - célozgatott, én pedig a vállába bokszoltam. - Mi van? Ez bók. Valamilyen szinten - magyarázta, még akkor is, mikor csengettek. - Jó tanulást Vick.
-Neked is - nevettem, mikor már eltűnt. - Miért szeretnek úgy hívni a srácok, mintha egy kutya ugatna? - kérdeztem Sarah-tól, miközben futva közeledtünk a termünk felé. - Már bent van a tanár - jegyeztem meg, miután elhajoltam az ajtótól.
Sarah nyitotta ki az ajtót, és be is ment.
-Bocsánat a késésért tanárnő - mondtam, mikor becsuktam magam után a fát, és a helyemre siettem, Sarah mellé. Ő már ült.
-Még az utolsó nap is elkésnek az órámról? - kapta fel a vizet a tanár, akinek másfél év alatt még mindig nem jegyeztem meg a nevét. - Vegyék elő a könyveiket, tanulunk - mondta, mire mindketten fájdalmasan felsóhajtottunk.
A könyvvel együtt egy lapot is elővettem, hogy levelezni tudjunk.
V.: Milyen volt az éjszaka? ;)
S.: Tökéletes. Andy isten ;)
V.: Bővebben? :D
S.: Hogy érted? Lefeküdtünk, és Andy király volt. Na és ti? Voltatok már úgy együtt?
V.: Még nem. De imádom Jeff-et. Főleg hogy képes várni... Bármeddig...
S.: Andy is tudott volna.
V.: Hazakísérjelek suli után, hogy összepakolj a szünetre? De Jeff is jön, és hozzá is át kell ugrani elrakni pár cuccot. Andy meg csak később jön.
-Megtudhatnám miért nem rám figyelnek? - kapta ki Sarah kezéből a lapot, mire mindketten összeszorítottunk a szemünket, hogy ne is lássuk. - Ó! Mivel ez nem lyukasóra, ezért jogomban áll felolvasni az osztálynak. Biztosan érdekli őket.
A tanár képes volt tényleg felolvasni, az osztály pedig szakadt a röhögéstől. Megtudta mindenki, hogy Sarah és Andy már voltak együtt, és, hogy Jeff igazából nem egy bunkó faszkalap. Már akivel.
Egész nap padra hajtott fejjel ültünk, a fülhallgatónkkal a fülünkben, hiszen nem akartuk, hogy mindenki minket basztasson. Üzentünk Jeff-nek is, aki már mindenről tudott, hiszen az óra után már egyből ordítoztak.
-Gyertek csajok - húzott fel a székemről Jeff, aki mindenkire szikrázó szemekkel nézett, akik felénk indultak volna. - Ez azért durva, de nyugi, a szünet végére le fog csengeni. Nem érdekli ez annyira őket, meg amúgy is. Félnek tőlem.
-Még az a szerencsénk - néztem Sarah-ra, aki lehajtott fejjel baktatott mellettünk. Őt még úgy is basztatták, hogy a fülhallgató a fülében volt. Andy sem volt suliban, mert nem akart késni.
-Figyu Jeff, hazakísérem Sarah-t, hogy elpakoljon. Te is, és majd utána megyünk érted. Várj meg otthon.
-Jó. Derítsd jobb kedvre - biccentett a mellettem sétáló barátnőmre.
-Meglesz - vigyorodok el. - Szia - nyomtam egy puszit a szájára, ő pedig lefordult balra, hogy gyorsabban hazaérjen.
-Sarah, figyelj. Ahogy Jeff is mondta, ezt a szünet végére el fogják felejteni. Nem olyan érdekes számukra. Ez volt a legszebb éjszakád, ne hagyd, hogy elrontsák.
-Igazad van - bólintott. - De ha valaki idegesít, akkor Andy leüti.
-Jeff meg segít neki - kacsintottam, és már nevetve igyekeztünk a lányhoz, aki nálunk fogja tölteni a karácsonyt.

~ 3. évad ~ 1. ~ Prológus ~

Korán reggel apa ébresztett, mire morogva forgolódni kezdtem az ágyban. Idegesítő, hogy mindig öt perccel a telefonomon beállított idő előtt rám töri az ajtót, és elkezd rázni. Szerinte ez vicces. Szerintem már kevésbé.
Miután sikeresen elkészültem lebaktattam a konyhába, ahol már nem csak anyáék, de a nálam később kelő húgom is várt.
Annyit tudni kell, hogy a húgommal egyáltalán nem hasonlítunk egymásra. Neki jég kék szeme van, pont olyan, mint apáé, és a haja is más. Az övé világosbarna, míg az enyém -az eredeti- szőkés barna. De még az arcformánk sem hasonló, sőt az alkatunk, a hangunk, a stílusunk sem. Azén hangom rajzfilmfigurás, míg Jennifer-é mélyebb, az övé tökéletesen hasonlít anyáéra. Sokszor elgondolkozok azon, hogy melyikünket cserélték el, bár mindig annál kötök ki, hogy egyikünket sem, mivel mindketten hasonlítunk valamiben anyához.
-Reggelt - köszöntem mindenkinek, felvettem a kabátomat,  és a vállamra kapva a táskám elindultam Sarah-ért, hisz mindig én sürgetem, hogy időben elérjünk a sulihoz. Igaz, engem -és Sarah-t sem - érdekelné, ha késnénk, vagy esetleg nem is mennénk be, de mivel Jeff távolabb lakik, neki előre kéne szólni az ilyen ügyekről, hogy ne rohadjon egyedül a padban.
Amint odaértem, már nyílt is az ajtó, és Sarah pasija - Andy - lépett ki rajta.
-Mizu Vick? - mosolygott rám, én pedig megöleltem, hisz eléggé régen láttam már.
-Semmi - mondtam. - De látom ti élveztétek az éjszakát - céloztam a teljesen kócos hajára, és a szagára.
-Nem mondom, hogy nem - röhögött fel. - Visszaköltöztünk.
-Komolyan? - esett le az állam, amit kinevetett. - Miért nem tudtam róla?
-Ma jöttünk haza. Sarah-t akartam először meglepni - kacsintott, mire vigyorogva megcsóváltam a fejem.
-Úgy érzem, hogy sikerült - vágtam rá, mikor a barátnőm kilépett az ajtón, és egy puszit nyomott Andy arcára.
-Sikerült neki - mosolygott Sarah, és Andy kezét megfogva indult meg a suli felé. - Te nem jössz? - fordult vissza.
-Szerintem Andy menjen haza zuhanyozni - röhögtem el magam, mire a srác egyetértően bólogatott, Sarah pedig meglökte, így végre ő is elindult haza.
-Holnaptól szünet - sóhajtok fel, beszívva a levegőt, ami még így, decemberben sem volt hideg itt, Kaliforniában. - És holnapután jönnek Pete-ék, és BJ-ék is.
-Ugye tudod, hogy nálatok fogunk mi is csövezni? Anyáék nincsenek itthon, Andy-éknél nem látnak szívesen, Jeff meg úgyis veled lesz.
-Persze, hogy tudom, anyámék is tudják. Csak sajnos itt lesz Jen pasija is. 13 éves, és már pasija van - csóváltam a fejem.
-Neked is 13 évesen volt az első pasid - nevetett ki.
- Az tök más - grimaszoltam. - Neki ez nem az első.
-Úgy már más - komolyodott el. - Asszem keres valaki.
-Hé! - ordított utánunk valaki, én meg már a hangjából felismertem. - Sziasztok - lihegte, mikor mellénk ért. Amint kifújta magát, a derekamat átölelve húzott magához, egy rövid csókra.
-Új hajszín? - vontam fel a szemöldököm, titkolva, hogy tetszik a zöldeskék, punk haja.
-Mi az? Esetleg nem tetszik? - fordított hátat, játszva a sértődöttet, én meg csak hozzásimultam a hátához, hiszen végre rendesen találkozunk. Beteg volt, és ő kért meg, hogy ne nagyon menjek hozzá, hisz szünet lesz, és nem akarta, hogy lebetegedjek.
-Jó illatod van - suttogtam, mire vigyorogva megfordult, és a kezébe kapott. - Ugye tudod, hogy még mindig olyan jól nézel ki, mint eddig?